2011. július 1., péntek

Megmutatták magukat!

Június 30. - Túl vagyunk az izgalmakon

Hosszú volt az elmúlt éjszaka...azt hittem, sosem jön el a reggel. Aztán csak kivirradt, bár a napsugarakat már hiába vártam, zuhogó esőben indultam dolgozni. Sok teendőm volt a 18 hetes ultrangvizsgálat előtt. Viszont szárnyakat kaptam a tudattól, hogy hamarosan látjuk a babákat és minden aggodalmam ellenére bíztam abban, hogy csupa jó hírt kapunk róluk. Így aztán gyorsan elintéztem a munkahelyi feladataimat és időben indultam a kórházba.
Ekkorra már eloszlottak a szürke felhők. Sétáltam.
Aztán megérkezett férjuram is, így a főbejáratot már együtt, kézenfogva léptük át.

A szonográfusunk elsőként szólított minket. Nagyszerű - gondoltam - most már csak percek kérdése és minden kiderül.

Így is lett.

A doktor csendet kért és hosszasan, alaposan megnézegette őket. De azon kívül, hogy egyikük picit kisebb a másiknál, semmi aggodalmasat nem fedezett föl. Ez a "tünet" gyakori az ikreknél, s a különbség a mi esetünkben csekély. De figyelni kell a fejlődésüket, nehogy egyikük teljesen lemaradjon és tragédia történjen. Mikor ezt elmagyarázta, gondoltam, talán most már kérdezhetek Tőle...így hát óvatosan szóltam:
- Ha jól értem, ezen kívül mindent rendben talált doktor úr...
- Igen, úgy látom, rendben vannak.
- És a nemüket esetleg meg lehet már állapítani?
- Ó persze, az egyértelmű!
- Igen!?? És nem is mondja? Kiket várunk?
- Két kislányt.

Ekkor azt hittem, a párom elájul a meglepetéstől. Ő ugyanis meg volt róla győződve, hogy fiaink lesznek, vagy legalább egy fiú, egy lány. De ahogy az lenni szokott: épp az ellenkezőjét hozta az élet. Én csak ennyit reagáltam:
- Fel a fejjel szívem! Gondolj bele, egész életedben szerelmes lehetsz a lányaidba!
Na nem is csüggedt sokáig, annak örültünk mindketten, hogy egészségesek a csajok. S visszagondolva eddigi életemre, igencsak szép kapcsolatunk volt mindig nővéremmel, és a szüleink is hálásak a sorsnak, hogy két lányt adott nekik.

Viszont az elmúlt négy hónapban elfogadtuk azt, talán születésükig kétely marad a nemük. Unisex ikerbabakocsival, szobaszínnel és ruhácskákkal készültünk. Most azonban ismét új helyzethez kell alkalmazkodnunk: lányaink lesznek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése